Tarkabors

A repülőút a várakozásaimnak megfelelően nem volt túl sima, néha dobálózott a gép, persze aki ötszázadszor utazik, biztos végigolvasta az egészet. Viszont pozitív, hogy közben egyszer sem zuhantunk le! Visszafelé már én is olvastam, de csak alibiből, közben meg a…

Írok még egy utolsót, mielőtt felszállunk a mallorcai gépre. Már néhány napja nem alszom, mert nagyon szeretek repülni. Mindent tudok a turbulenciáról, pl. ha a gép ilyenbe kerül, és több száz métert zuhan, akkor az csak úgy tűnik, hogy zuhan, valójában ez egy teljesen…

Na, lassan végre csak végetér a Sziget. Az még hagyján, hogy egy hétig csukott ablakok mellett kellett aludni (nálunk az összes színpadot remekül lehetett hallani, csak sajnos egyszerre), mert szeretem a negyven fokot, negyven fokban aludni jó; de esetemben még az is tetézte a…

  Jaj, úgy hiányoznak a kicsinyeim. Egész héten négyen  ficánkoltak körülöttem: Kata és Lencsi – hatévesek, a barbizás két abszolút szaktekintélye. Barna – hároméves, remekül használható kutyaként, ill. háttérmunkásként a…